Viadal
2007.08.05. 14:05 :: Khimbo
Egy kétezer éves vetkőzés
története - a lepedőre
száradt lélegzet csöndes
hatalma fölöttem.
Így akartad? Kivetve
űrbe a szakadást, hogy
elhagyjak régi partot,
otthont és ruhát?
Így akartad? Meztelen
állva áramban, körték
fénye, s olajban ázva
most-mesém...
Éppen így. Ahogy az
erdők szomorúak, s felhők
kergetik egymást; kétezer
éve menekül belőlem
ugyanaz a maradás.
Szólj hozzá!
Címkék: vers khimbo
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://theta.blog.hu/api/trackback/id/tr100132748
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek