Ismerem ezeket az utakat,
a táblákat, a távolságokat.
Az aszfalt szeplőit. Barázdákat
a homlokodon;
elfedni őket hiába akarnád.
Ismerem az íveket, tudom
melyik elágazást melyik
éjjelen. Gyakran botorkálok itt:
lámpaoszlopot sétapálcaként,
és a kukákat fejemre húzom.
Ismerem a hidat is, bár inkább
csak palló volt a szád.
És a körfordulót, a
hazatérés szuszogását.
Ismerem az arcod. Az utakat,
a távolságokat.
Már értem mit jelent, hogy voltál.
Ezért költözöm.
Költözés előtt
2007.05.13. 13:35 :: pukli
1 komment
Címkék: vers pukli
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://theta.blog.hu/api/trackback/id/tr7875143
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Khimbo 2007.05.13. 14:55:23
ez új vers?
nagyon jól indul, és talán a három közül eddig ez tetszik leginkább. a közös város, az éjszakai kószálás ismerős és klassz témák. az első három összeszedett, szép versszak.
a hatodik és hetedik viszont kilóg, a "palló volt a szád" banális, a "vászonra festett önmagadat" pedig kicsit közhelyes. igaz, a rím utána jót tesz a versnek. amúgy minden mást így hagynék. jó ez.
szerintem.
nagyon jól indul, és talán a három közül eddig ez tetszik leginkább. a közös város, az éjszakai kószálás ismerős és klassz témák. az első három összeszedett, szép versszak.
a hatodik és hetedik viszont kilóg, a "palló volt a szád" banális, a "vászonra festett önmagadat" pedig kicsit közhelyes. igaz, a rím utána jót tesz a versnek. amúgy minden mást így hagynék. jó ez.
szerintem.
Utolsó kommentek